Konyhatündérek közös blogja

Mikor lettem visszavonhatatlanul szerelmes a tzatzikibe? Azt hiszem 1991-ben történt, az Olympus hegy lábánál, egy útszéli szállodában, ahol a megfáradt vándorokat igazi görög vacsorával várták. Mi meg, akik eleddig nem találkoztunk a helyi konyha sajátosságaival: elhűlten szemléltük a tányérokon heverő ételeket, a rengeteg olivaolaj alá bújtatott salátákat és a tzatzikit.

Nem mondom, hogy ez az élmény határozta meg az életemet, de azt hiszem itt kezdődött az eljegyződésem Görögországgal...

A legfinomabb tzatikit viszont Rodoszon ettem, egy tengerparti kisvendéglőbe, ahová képes lennék most is elzarándokolni egy kis kardhalért, salátáért és természetesen a tzatzikiért.

Tzatziki

2 tisztes kigyóuborka

5-6 gerezd fokhagyma

olivaolaj

1 nagy pohár tejföl

só

Az uborkát felszeletelem és a megpucolt fokhagymagerezdekkel egyetemben az aprítóba teszem. Felszecskáztatom a masinával, majd kézi erő igénybevételével kinyomom belőle a felesleges levet. Mikor kész, akkor elkeverem a tejföllel, sózom és lelkületemek megfelelő mennyiségű extra szűz olivával selymesen fényessé teszem.

Ha van rá lehetőség: egy nappal a tálalás előtt elkészítem és jól eldugom a hűtőben....hátha megéri a másnapot.

Tavasz van. A finomlisztek lassan elpihennek a kamrában és átadják a helyüket a réteslisztnek, hogy magasra szárnyaló piskótákat alkosson a konyhák tündére, megtűzdelve minden aktuális jóval. Aztán persze van, hogy a lisztek magukban gubbasztanak a polcon, pedig a sütő dolgozik, a szezonális gyümölcsök szecskázása zajlik, csak épp rájuk nincs szükség.

Egy igazi tavaszi, nyári party elengedhetetlen kelléke, a Pavlova.

Pedig, ha az ember felcsapja Pavlova kisasszony életrajzi könyvét, hamar kiderül, hogy az újzélandiaknál a labda: itt készült a frenetikusan újszerű, korszakalkotó és nem utolsó sorban finom desszert.

Szóval 1926 óta nem nagyon van olyan ausztrál/újzélandi party, ahol ne lenne ott ez a szemkáprásztató és igencsak finom torta a palettán.

Pavlova torta

10 tojás fehérje

40 dkg porcukor

2 ek almaecet

2 ek kukoricaliszt

1 csipet só

Berobbantom a sütőt 190 fokra. A fehérjéket elkezdem habbá verni, miközben kezd állagot váltani, szép apránként hozzáadogatom az átszitált lisztet, az ecetet, a sót és a cukrot. Nagyjából 5 percig hagyom, hogy a habverő sűrű krémes elegyet gyártson, majd egy sütőpapíros sütőlap közepére halmozom a krémemet, lehetőleg középre (úgyis szétterül egy kicsit), majd betolom a sütőbe, aminek a hőfokát ezzel egyidőben 130 fokra csappantom. Másfél óráig rá se nézek.

Mikor jelez az óra, hogy letelt az idő, akkor kikapcsolom a sütőt és a tortát hagyom a sütővel együtt kihűlni.

2,5 dl tejszínt 2 zacskónyi vaníliás cukorral szifon vagy kézi habverő segítségével habbá varázsolok. A kihűlt tortámat tálra teszem, a tetejére ráhalmozom a habot, felszelt gyümölccsel díszítem és rögvest tálalom.